HTML

Vándorsün

A nyaralásaink útinaplója

Friss topikok

  • Sünmalac: @geegee: Ráth Végh István valamelyik könyvében olvastam, aki levéltárban gyűjtötte, az biztos, hog... (2023.06.09. 10:46) Törökország III - Égei tenger partvidéke
  • Androsz: Az legalább mellettük szól, hogy az a vonat nincs összefestékezve. Lehet, hogy ott levágják a kezé... (2023.05.20. 14:38) Egyiptom 2023 - 04 - Kairó körüli romok
  • Sünmalac: @Labasmaz: Hát nekem is sokkal szimpatikusabb volt az SSI tanfolyamunk például, de mit lehet csiná... (2016.11.02. 20:09) Mexikó XXI - Búvárkodás kezdőknek
  • Eddie: A pizza tapasztalatom szerint Velencében is ugyan olyan finom,mint bárhol Olaszhonban! A kis, eldu... (2016.04.13. 12:39) Olaszország 04 - Velence
  • frikazojd: Egyszer kerdeztem Ali haveromat, aki paki, hogy miert utalja az indiaiakat, mert igy kivulrol mind... (2013.04.24. 12:55) India IX - Amritsar

Linkblog

Malajzia I - Langkawi

2011.06.15. 06:16 Sünmalac

Az út második országa Malajzia volt, amit meglepő módon elég nehéz a „malájok földje”-ként jellemezni. Az ország etnikailag három részre esik szét, kétharmad maláj, 24% kínai, és 8% indiai alkotja az egyveleget. A három rassz nem keveredik, saját iskolákba jár, saját nyelvét beszéli, még külön törvényeik is vannak. Ugyanis a malájok túlnyomó többsége muzulmán, a kínaiak a sajátos buddhista-taoisat-konfucianista keveréküket követik, az indiaiak pedig vagy hinduk, vagy muzulmánok. Namármost muszlimokra iszlám törvények vonatkoznak, tilos kézenfogva sétálniuk, tilos alkoholt inniuk, tilos kitérniük a hitükből (iszlám rehabilitáló táborok vannak az ország északi részén, hogy megmutassák a fényt azoknak, akik elvesztették a hitüket Allahban), míg a kínai csajok miniszoknyában flangálnak a pasijaikkal. Ezt a maláj nők egy része elég unfairnek tartja, de sajnos nem ők vannak a törvényhozásban.

Mint minden délkelet ázsiai országban, itt is a kínaik töltik be azt a szerepet, amit Európában a zsidóságra osztott a történelem: ők a tanult, pénzes, dolgos náció, akiket a többiek üldöznek. Mivel az átlag maláj az eddig látottak alapján nem csak csúnya, de kedvetlen és lusta is, ezzel szemben a kínaiak legalább szorgalmasak, nem meglepő hogy elég hamar az ő kezükbe került az ország lényegében teljes gazdasága. Ezért a hatvanas évek óta faji törvények léptek életbe, hogy a kétharmados maláj többség tizenpárszázalékos gazdasági tulajdonát javítsák, kizárva a többi rasszt bizonyos iparágakból, kedvező hiteleket kínálva maláj vállalkozásoknak, külföldi ösztöndíjakat ajánlva maláj fiataloknak. Ennek az a várt eredménye lett, hogy egy kicsiny, de korrupt réteg a magyar viszonyokat is megszégyenítő módon degeszre lopta magát, sikeresen feljebb tornászva a maláj tulajdonú vállalkozások arányát 22%-ra, anélkül, hogy az átlag maláj élete sokat javult volna.

Malajzia Ázsiai szemmel nézve kifejezetten gazdag, az átlagfizetés a magyarországit közelíti, az árak szerencsére egy kicsivel lejjebb vannak, de nem sokkal, emiatt iszonyatos mennyiségű munkaerő áramlik be a környező csontszegény országokból (Indonézia, Fülöp-szigetek). A maláj néplélek kettősségét a helyi újságból könnyű leszűrni: a cikkek fele azon siránkozik, hogy milyen büdös a maláj nemzetiségűeknek a munka, három ringit fizetéskülönbségért azonnal kilépnek; a másik fele azon, hogy mit keres itt ez a sok bevándorló.

A fő iparág a nyugati ipar számára beszállítás, illetve a Nagy Nemzeti Elefánt, a Petronas által folytatott földgáz és kőolaj kitermelés. A Petronas olyan szinten meghatározó, hogy egymaga adja a maláj büdzsé egyharmadát. Az ország tiszta, még Pesthez képest is (azért persze hatalmas szemétkupacok időnként kikandikálnak a házak udvaráról, de látszik az erőfeszítés), az utak jók, és a sofőrök kevésbé idiótán vezetnek, Langkawin például  megdöbbentően udvariasan engedtek át az összes gyalogos átkelőn, elsőre nem is értettük, hogy miért fékeznek, annyira megszoktuk, hogy futni kell az életünkért. Ezt a kedves szokásukat persze a nagyobb városokban hamar elvesztették, de érezhető Thaiföldhöz képest a fejlődés.

A rengeteg kisebbségnek köszönhetően az iszlám hatása is mérséklődik; a boltban a pultoslány fejkendőt visel és ruhában fürdenek a tengerben, az éttermekre ki van írva, hogy Halal vagy nem Halal, de nyoma sincs a teljes fátylazósdinak, amit Szaud Arábiában játszanak, és a müezzinek amúgy iszonyatosan idegesítő reggel hat órai vinnyogására sem ébredtünk még soha.

Az első állomásunk Langkawi volt, a helyi Siófok, csak ez az Andaman tenger egy hatalmas szigete. Az a kellemetlen véletlen esett meg velünk, hogy egy kéthetes iskolai szünet közepén érkeztünk, ráadásul hétvégén, ezért az utunk során először találkoztunk azzal, hogy nem volt hely szállodákban. Az embernek este nyolckor, teljes harci felszerelésben nincs kedve sokat szenvedni, ezért leparkoltunk az első olyan helyre, ami nem nevetségesen sokat kért, és másnap költöztünk csak át egy valódi hostelbe, ahol nagyobb szobát, tisztább fürdőszobát és működő internetet kaptunk kevesebb pénzért.

Langkawin elvileg a nagy szám a beach, ami tényleg nem volt rossz, de még mindig Phuketen volt a legjobb a homok eddig. Viszont Langkawin rengeteg rák volt, legalább három különböző faj tagjai rohangáltak fel alá a parton, borsó és dióméret között váltakozva. Többet is megkergettünk, illetve a nagyobbak mély, széles lyukaiba egy botocskát dugva, birkózni lehetett velük. A part elhagyatottabb részein minden léptünkre tucatnyi ollós levestöltelék oldalazott arrébb, és minden hullám jó pár kagylót is felfedett, amik a nedves homokba ásták magukat. Az élet azonban nem fenékig tejfel, medúza hullákkal is tele volt a part, az útikönyv szerint csak kellemetlenek, nem igazán mérgezőek, de ez is elvett a fürdési kedvünkből.

Ott tartózkodásunk sajnos mindennap esett, és az eddig jól bevált este hattól éjfélig ritmus helyett, roppant kellemetlenkedő módon délelőtt áztatták a felhők a szigetet. A környező szirtek körüli majom és héjanéző csónakkirándulásunkat szinte teljesen elmosta az eső, ahelyett hogy egy szigetecske közepén levő édesvizű tóban lubickoltunk volna, a mellette álló menedéket osztottuk meg maláj és kínai belföldi turistákkal és egy csapat majommal. Ugyan ki volt rakva körülbelül ötven tábla, hogy a) ne egyél, b) ne lóbálj műanyag zacskót, juszt is volt néhány észkombájn, aki nem bírta ki, hogy ne a plasztik tasiból nassoljon. Három ilyen zsenit is láttunk, és a majmok mindháromszor lelkesen megpróbálták elkobozni tőlük a zacskót, kétszer sikeresen. A harmadik esetben egy saccra százötven kilós pacák felkapott egy husángot, ekkor a majmok villámgyorsan szétspricceltek és felszaladtak a legközelebbi fára, nagy visítozás közepette. Félreértek elkerülése végett, nem a majmok visítoztak, hanem a turisták.

 

Földihal a parton

A tó vize amúgy gyerekáldást segítő hírű, ezért további táblák hirdették, hogy ne igyál belőle, ha nem szeretnél mindenféle érdekes parazitát és baktériumot. Ugyan nem láttuk, hogy bárki is lelkesen lefetyelte volna, de értjük miért kellet kirakni a táblát.

A legérdekesebb dolog a túrán a sárban tapicskoló halak látványa volt: néhány kopoltyús jószág, néhány milliárd éves fáziskéséssel ugyan, de úgy döntött hogy megnézi mi is ez a szárazföld dolog, amiről már annyit hallott, és kimászott a partra. Nagyon bután néz ki egy hal, amint bőszen nyeldekelve vonszolja magát körbe-körbe, de szerintem mi voltunk az egyetlenek, akik észrevettük őket, a száz másik turista, akik a miénkhez hasonló csónakokból özönlött elő eldübörgött mellettük. Két másik szigetnél is megálltunk, egyszer a tengeri héjákat etetni, akikből vagy kéttucatnyi körözött a csónakok felett ingyenkosztra várva, és egy további, érdekességmentes szigetecskén, ahol úszkálni lehetett. Ezen a ponton már mindegy volt, hogy a levegőn vagyunk csuromvizesek, vagy a vízben, úgyhogy belegázoltunk az iszaposba. A Ko Taon megszokott húszméteres látótávnak nyoma se volt, az ember a víz alatt a kezét nem látta, nem hogy a talajt. Azért így is találtunk néhány kövér halat és egy hatalmas rákot. Találkoztam életem legnagyobb hangyáival is, úgy néztek ki, mint amik CGI nélkül szerepelhetnek a Mutáns Hangyák Támadása 3: A Királnyő Visszavág c. nagysikerű sci-fi horrorban. Fekete szörnyek voltak, bordó potrohhal , valahol másfél-két centis testhosszal.

 

Sasturulkeselyűk vadásznak az esőben

Langkawin a másik nagy szám az Underwater World akvárium volt. Egyetlen ocsmány, szürke betontömbbe volt bezsúfolva tucatnyi különböző bioszféra, még csak nem is mind vízi. Mióta búvárkodunk, egy tenger alatti állatgyűjtemény sokkal érdekesebb lett. Egyrészt lehet játszani az „ezt is láttam, azt is láttam” játékot, másrészt most már tényleg odafigyelek, hogy mi is az egyes halak neve, ami a pesti állatkertben lássuk be fölösleges információ. Minden angolul volt feliratozva elsősorban, és csak utána malájul. Nem egyértelmű ugyanis, hogy az ország összes lakosa beszél malájul, a filmek például malájul és kínaiul is feliratozva vannak. Angolul viszont lényegében mindenki beszél, méghozzá egész jól, magasan verve a magyar színvonalat. Ez nagyon megkönnyíti a turista dolgát Thaiföldhöz képest, nyugodtan meg tudjuk kérdezni például a hatvan körüli kínai bácsikát a buszmegállóban, hogy mire is szálljunk fel és eddig még mindig tudtak használható választ adni.

Reggelizőhely

Volt még lehetőség a szigetben, szívesen elmentünk volna egy túrára a mangrove erdőbe, de az eső miatt erről letettünk. Hasonlóan a robogó bérlést, libegőzést és egyéb nyalánkságokat is elmosta a monszun, egyszerűen nincs értelme szabadtéri programot szervezni, amikor esős kedve van.

Így hát felkerekedtünk a következő állomás, Georgetown felé. A komp naponta kétszer jár a két sziget között, de csúcsidőnek köszönhetően a reggelire már nem volt jegy, így este kilencre érkeztünk meg csak Penang szigetére. A hajó jó ázsiai szokásnak megfelelően túl volt légkondícionálva, ráadásul pont a tarkónkra fújta a tíz fokos levegőt, ezért az esőkabátjainkban dideregtünk és a jó meleg laptophuzatokat a fejünkre húzva próbáltuk elkerülni a fagyhalált.

komment

Címkék: utazás sziget utazas malajzia majom természet tenger madár langkawi hátizsákos turizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://vandorsun.blog.hu/api/trackback/id/tr932985081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása