Negyedik nap:
Ezt a napot nem az osi romoknak hanem a modern valosagnak szenteltuk, ami a helybeli kiralyi/pasai/kormanyzoi etc erod, a Citadella felkeresesevel kezdodott. Ez a varos felott terpeszkedo jokora erod volt Szaladin (Salah-el-Din, a helybelieknek) ota a varos katonai kozeppontja, egeszen tiz evvel ezelottig, amikor is a hadsereg (majdnem teljesen) kikoltozott, hogy a sokkal jovedelmezobb turistakopasztas valjon az epuletkomplexum fo feladatava. Elozo este beszerzett, ezuttal narancsos izesitesu (E365 termeszetazonos aroma) suti szeletelesere cipelt 4 azaz 4 centis kespenge fennakadt a femdetektoron, es le kellett adnunk. A kivetelenel termeszetesen borravalot kernek, ilyenkor en rendszeresen elfelejtek angolul es elmagyarazom szep magyarsaggal hogy mit is gondolok errol a szokasrol.
Amugy minden muzeum, vasutallomas, kompallomas, rom es piramis bejaratat repteren hasznalatos femdetektorok es taskaszkennerek vedik, ezeket kozepes lelkesedessel tartjak szemmel, a permanensen cipelt kiskesem csak itt tunt fel peldaul a pult mogott uloknek.
A citadella fo latvanyossaga a Mohammed Ali mecset, egy torok stilusu, 4 tornyos, kupolas csoda. Mohammed Alit egyfajta orszagalapitokent tisztelik. Az ipse meg egyiptomi mertekkel is egy vereskezu hentes volt, meghivta az elotte hatalyos rezsim otszaz legbefolyasosabb nemeset egy hatalmas lakomara, majd miutan elbucsuzott toluk, az etkezdebol kimenet lemeszaroltatta oket. A meszarlas helyszine szinten megtekintheto, bar be nem lehet menni. A mecsetnek amugy resze egy Parizsbol kapott ora, amit a Place de Concordeon levo obelixert cserebe kaptak. Az ora szallitas kozben elromlott, az elmult 150 evben nem javitottak meg. No comment.
Itt talalhato a hadtorteneti muzeum is, ami iskolapeldaja, hogy mennyire ontomjenezo tud lenni egy diktatura. Elkepesztoen bizarr nezopontbol talalja az elmult szaz ev esemenyeit, kulonos figyelmet forditva az egyiptomi hosokre akik diadalt arattak mindenhol. Falszelessegu heroikus festmenyek fontos elemei a kiallitasnak, ahol megcsodalhatjuk a csataba szaguldo egyiptomi helikoptereket. Tulajdonkeppen vicces, bar az osszes erdekes terem (peldaul a faraok korabeli tengeri hadviseles) teljesen erthetetlen modon zarva volt.
Lefele menet csunyan becsapott minket egy egyiptomi ficko, beszivtuk, hogy az altalunk meglatogatando mecsetben eppen egy saudi imam tart szonoklatot, de o majd mutat egy szebb mecsetet, na nem volt szebb a mecset, es nem voltunk teljesen magunknal, ugyhogy adakoztunk egy kicsit. El kellett volna kuldenunk a csudaba, de teljesen elbambultunk, hogy most eppen be akarnak csapni egeszen a legvegeig. Mindenesetre nagyon tanulsagos volt, es veglegesen atbillentett a "mindenki ellenseg" uzemmodba. Reszsiker, hogy legalabb felmasztunk egy minaretbe az egesz ugy kapcsan. Minaretekkel kapcsolatban a legalapvetobb tudnivalo hogy szamarak szamara egyiranyu utcakent viselkednek, ha a szamar beteved az aljan, akkor nem fog kijonni semmilyen mas modon, csak a tetejen. Szamarak utalnak tolatni, es egy brutalisan meredek, szuk, sotet lepcson keptelenseg egy olyan allatot letolni, ami hatra rug, elol harap. Ugyhogy ilyenkor a szamarat vodorrel szedik ossze alul.
Az Iszlam kairoban meg kipipaltuk a piacot, ami a jozsefvarosi kinai piac es egy turistacsapda dinamikus otvozete, arulnak gyanus fuszereket es plussteveket, mellette pedig hamis Nike cipoket, ezerfele kelmet meterre kimerve, es trendinel trendibb egesz testet takaro noi ruhakat.
Egyiptom amugy habar vallasos, nem feltetlen vesz az iszlambol mindent komolyan, legfeljebb ha minden huszadik no visel arcot takaro fatylat, es olyan ot nobol egy nem hord fejkendot. A foutcan pedig olyan fehernemu boltok vannak, amikhez tripla-X-es jelzes jarna magyarorszagon.
A piac tulajdonkeppen nem volt erdekes, es Sunnek csunya izomlaza volt a piramisba leereszkedestol. (Ez kicsit olyan mint eloszor lovagolni, olyan izmokat hasznalsz amikrol nem is tudtal, hogy leteznek), tehat bravurosan alkudva az abszolult minimumert (5 petak, korulbelul 200 forint) elvitette NemSunt es magat az Al Azhar kertbe, ami a helybeli elit jatszotere. Tobb bejarata is van, de csak az az egy van nyitva amit kocsi, vagy taxi nelkul nem lehet megkozeliteni. A belepojegy nekunk pitianer, de a helybelieknek kevesbe, es ez azon keves helyek egyike ahol a kulfoldi es a helybeli ugyanannyit fizet, 5 petakot. Altalaban a kulfoldiek 20-50-szer tobbet fizetnek egy muzeumert, a piramisok peldaul 2 petakba kerulnek nekik, 50-be egy felnott kulfoldinek.
Az Al Azhar a Margitsziget legszebb reszei szintjen karbantartott hatalmas kert a varos felett, a Citadella melletti dombon. Egzotikus, gondosan apolt fak, dus gyep, gyonyoru setanyok, szokokutak, friss levego, NemSun vegre fellelegezhetett. A varos egyik legjobb ettermeben ettunk egy-egy galamblevest (galamb nem volt benne) es egy ketszemelyes husostalat, mikozben a korjatekokat jatszo arab gyerekeket figyeltuk, amig csak a nap le nem ment. Nagyon kellemes, bekes elmeny volt. Utana szokas szerint taxi vissza a szallasra (a taxis megprobalt tobbet elkerni kiszallaskor mint a kialkudott viteldij, korberohogtuk), majd alvas.
Otodik nap:
Az utolso napunk kairoban a nagy piramis bevetelevel kezdodott, ott voltunk a nyitas elott, mivel csak veges szamu jegyet adnak el naponta, hogy kimeljek a piramis belsejet. Ket evvel ezelotthoz kepest a zaklatas csokkent, de meg mindig lelkesen probalnak eladni mindenfelet neked, es tuszkoljak rad a teveiket. Csak a nagy piramis belsejebe mentunk be, osszesen tobb mint ketszaz lepcsofokot kellett ehhez odabennt felfele maszni, de szerencsere kevesbe klausztrofobb korulmenyek kozott mint az elozo piramisban. Ennek a piramisnak is teljesen ures volt a belseje, egy hosszu egyenes, kopasz folyoso, es nehany ajto ahova turista nem mehet be. A masik ket piramist csak korbejartuk, es kozben tanui voltunk egy szivderito kozjateknak, ahol egy rendor teven kergetett egy teven lovagolo arust, aki kicsit eroszakosabban zaklatta a turistakat a kelletenel.
Sajnos hazafele a taxit nem tudtuk lealkudni az odaut araig, tudjak a verszivok hogy Gizabol a turista csak taxival jut haza (husz kilometerre van a belvarostol), igy az arak is magasabbak. Vegulis egy taxioras taxival jottunk haza, ami elegge ritkasag itt, de ez meg korbejarta velunk fel Kairot szerintem. Amikor elhajtott egy hid mellett amirol tudtam, hogy ezen at kene mennunk akkor megallitottam es kiszalltunk, az utolso ket kilometert lesetalva. Amugy napi 6-7 ora seta kellemesen megedzi az embert, egyre jobban birjuk a dolgot, de itt meg mindig izomlazunk volt.
Delutani programkent kivegeztuk az Egyiptomi Muzeum elso emeletet, Tutenkhamon kincseivel es az osszes hobelevanccal egyutt. Nagy, nagyon sok van benne, tul sok. Jobb volna ha sokkal kevesebbet allitananak ki, tobb szoveggel. Amikor egy szoba plafonig tele van zsufolva kis szobrocskakkal, barmilyen magyarazat nelkul, azzal nem tudunk mit kezdeni. Ekozben Sunnek volt egy rovid hasmenese, amit kulonosebb problemak nelkul le tudott gyurni a modern orvostudomany segitsegevel. Ugyan tippunk sincs mi okozhatta, mert semmilyen akarcsak tavolrol gyanus dolgot sem ettunk.
Talaltunk egy nagyforgalmu, kellemes pekseget, ahonnan mindenfele croissantokkal es buktakkal feltankultunk a 10 oras vonatutra (innen jott az ebedunk is), es a mar jol bejaratott kushari take-awaybol hoztunk ket dobozzal vacsorara. A hostelben osszeismerkedtunk ket amerikai nyugdijaskoru holgyel akik Ghanaban tanitanak. Ahogy az egyikuk fogalmazott, a gyerekek kirepultek, o mar nem dolgozik, ugyhogy tulajdonkeppen el is mehetett vilagot latni. Harom honap felkeszules utan ket even at oktatnak egy ottani kozepiskola jellegu helyen, de a tanitas mellett tanacsadast, ismeretterjesztest is vegeznek. Volt nehany horrorsztorijuk az onkentesletrol, egzotikus betegsegekrol, aram, viz es elelemhianyrol. Most eppen a feleves szabadsagukat toltottek azzal, hogy afrikat jartak. Ok is ugyanazzal a vonattal mentek mint mi, ugyhogy egyutt mentunk ki az allomasra. A tiz oras vonatunk szerencsere 22:20-kor elindult, az elotte meno 9 oras vonat 40 perc kesessel tudott csak kifutni. A vegallomasrol :)
Egy hatszemelyes, elvileg elsoosztalyu kocsiban egy kupet osztottunk meg egy japan parral, egy beazonosithatatlan citromszinu bacsival, es egy amerikai sraccal aki azonnal bealudt. Magyarorszagon a masodosztalyu kupeknal budosebb, koszosabb es lepukkantabb volt, de a szekek tenyleg szelesek, es sok a hely a kupeban. A fej felett levo tarolorekeszek hianya sajnos levont valamennyit az elvezeti ertekbol, de ne legyunk maximalistak.
Teljesen meglepo modon, a vonat majdnem idoben befutott masnap reggel Luxorba.
